Korábbi bejegyzésünkben már írtunk arról, hogyan kell a fa kerti bútorokat ápolni. Azonban arról még nem esett szó, mi a helyzet a fém bútorokkal, ezért összegyűjtöttük, mi szükséges ezen tárgyak ápolásához és ezt hogyan végezzük el.
Ha kerti bútorokra gondolunk, van aki a kovácsoltvas kerti padokat, bútorokat kedveli. Kerti bútoraink viszont használati tárgyak, legnagyobb ellenségük az időjárás viszontagságai, az eső, az erős napsütés mind-mind káros hatással vannak a bútorokra. Ha bútorvásárlás előtt állunk elsődleges szempont, hogy funkcionalitásában megfelelő legyen például, a rendelkezésre álló terasz méreteihez megfelelő legyen, összecsukhatók legyenek az elemek, könnyen tisztítható legyen stb. A kényelem szempontja is az elsők között van, erről se feledkezzünk meg, bár matracokkal, párnákkal sokat javíthatunk ezen. A legfontosabb talán mégis a karbantartás kérdése, amivel számolnunk kell.
A fém és a fa bútorok egyértelműen igényesebbek és szebbek mint a műanyag változatok. Strapabíró és hosszú élettartamú bútorok közé sorolnánk őket, de érdemes figyelembe venni, hogy egy-két évente karbantartást, ápolást igényelnek.
Hogyan ápoljuk a fém kerti bútorainkat, kerítéseket?
1. A levelesen felváló, vagy már többször átvont festékréteget érdemesebb előbb festéklemaróval teljesen eltávolítani, majd következhet a felületek alapos átcsiszolása, huzalkorongozása. A rozsdás részekről huzalkefével leválasztható a málló rozsdaréteg, majd a maradéka rozsdamaróval teljesen eltávolítható. Ezután már alapos felületi átcsiszolással teljesen letisztítható az egyéb szennyeződésektől is, amely alapvetően a festékrétegek kellő tapadásához szükséges. Azt azonban jó tudni, hogy a festéklemarók csak a festéket távolítják el, a rozsdafoltokat nem. Ha ilyen gócok maradnak a felületen, az új festékréteg is hamarosan leválik róla.
2. A következő lépés az alapozás, mely minden felületnél elengedhetetlen, mert ez védi meg a fémet a későbbi rozsdásodástól, és a fedőfesték is jól tapad a felületre portalanítás után. Az alapozás tehát fontos, és csak ritka esetben hagyható el. Ilyen például, ha különleges, rozsdás felületre is felhordható festékfajtával dolgozunk, melyek hathatós védőréteget képeznek, de az ilyen felületekről is el kell távolítani a pergő rozsdaréteget, és a drótkefézés is ajánlott. Az ilyen festékek az alapozót is tartalmazzák, és általában kétszeri átvonással biztosítanak kellő védelmet.
3. Az alapozott tárgy felületét a teljes száradást követően érdemes csiszolással lágyan átsimítani, portalanítani, hogy a fedőfesték tapadása jobb legyen. A konzisztencia akkor megfelelő, ha az alapozó könnyen felkenhető, de még elég vastag, és az ecsetnyomok alig láthatók, szinte kisimulnak a felületen.
4. A festékeket használat előtt mindig alaposan fel kell keverni, mert tárolás közben a sűrűbb része a doboz aljára rakódik. Csak ezt követően lehet a megfelelő sűrűségét hígító hozzáadásával beállítani, majd szükség esetén pótolni a festék átkeverése közben. Minden festék viszonylag hamar porszáraz lesz, ám a teljes kötéshez akár egy teljes nap is szükséges. Ezt a külső hőmérséklet is jelentősen befolyásolja, de érdemes a gyártó ajánlását betartani. Ha két réteg felkenése ad csak kellő védelmet, akkor szükséges a már száraz felületeket finoman átcsiszolni, és csak portalanítás után kenhető fel a második festékréteg. Ez lehet egy kicsivel hígabb is, hogy az ecset nyomai kisimuljanak a felhordott rétegen.
