A tetőcserép szerepe a tető súlyterhelésében
A tetőszerkezetek – és azok egyes elemeinek (oszlopok, szelemenek, szarufák) – megtervezése összetett, méretezési szabványok által szabályozott statikus mérnöki feladat, melynek során természetesen figyelembe kell venni a tetőt érő összes hatást.
Ezek a terhek: a szélteher, hóteher, afedés terhe (héjazat + lécezés vagy deszkázat), a tetőszerkezet (ön)súlya, a beépítés terhei (hőszigetelés és a belső burkolat).

Az igénybevétel függ a tető hajlásszögétől is: alacsony hajlásszög esetén a hóteher, meredek tetőnél a szélteher a mértékadó. (Egy 25 fokos tető terhei akár 20%-kal is meghaladhatják egy ugyanilyen, de 40 fokos hajlásszögű tető terheit.)

Mivel a fenti terhek közül egyedül a csak a fedés terhe választható, könnyen belátható, hogy az egyes cserépfedések közötti – egyébként sem jelentős – súlykülönbség nem befolyásolja lényegesen a szükséges faszerkezetek keresztmetszeteit. A tévhitek okán, a köznyelvben „nehéznek” nevezett tetőfedőanyagok alkalmazásának számos lényeges előnye van, ezért is alkalmazzák ezeket régóta, szerte az egész világon. A tetőtérbeépítés határoló szerkezeteibe beépített anyagok tömegének „növelése” a külső hőmérsékletváltozások késleltetésével javítja annak hőcsillapítását, így csökkenthető a tetőtér túlzott nyári felmelegedése.